11És legyenek készek harmadnapra; mert harmadnapon leszáll az Úr az egész nép szeme láttára a Sinai hegyre. 16És lőn harmadnapon virradatkor, mennydörgések, villámlások és sűrű felhő lőn a hegyen és igen erős kürtzengés; és megréműle mind az egész táborbeli nép. (Zsid 12,18.19) 17És kivezeté Mózes a népet a táborból az Isten eleibe és megállának a hegy alatt. (5Móz 4,10) 18Az egész Sinai hegy pedig füstölög vala, mivelhogy leszállott arra az Úr tűzben és felmegy vala annak füstje, mint a kemenczének füstje; és az egész hegy nagyon reng vala. (5Móz 4,11; Bir 5,5; Zsolt 68,9) 19És a kürt szava mindinkább erősödik vala; Mózes beszél vala és az Isten felel vala néki hangosan. (Zsid 12,19) 20Leszálla tehát az Úr a Sinai hegyre, a hegy tetejére, és felhívá az Úr Mózest a hegy tetejére, Mózes pedig felméne. 21És monda az Úr Mózesnek: Menj alá, intsd meg a népet, hogy ne törjön előre az Urat látni, mert közűlök sokan elhullanak.